• Felvételi információk A buddhista tanító szakon folyó oktatás célja a buddhista hittudomány különböző megközelítési módszereket alkalmazó ágaiban jártas szakemberek képzése.
  • Küldetés Főiskolánk elnevezése egyben legfőbb küldetésére is utal: hogy a Buddha tanításának kapuját az érdeklődők előtt kitárja.
  • Egyház Az egyház azzal a céllal jött létre, hogy a rendkívül sokszínű és gazdag buddhista hagyomány tanításait Magyarországon is közkinccsé tegye.
  • Oktatás A buddhista Tanítás különböző formákat ölthet, de elsősorban magában az emberben van jelen, és a felébredés belső útjának járása során ismerhető meg.
  • Közösségek A tanórákon túl egyénekre szabott, személyes mester-tanítványi viszonyt feltételező képzésre is van lehetőség, amely az alaposabb megismerést szolgálja.

dr. Németh Norbert

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola főiskolai adjunktusa
(buddhista alaptanítások, buddhista eszmetörténet, tantrikus buddhizmus, buddhista pszichológia, buddhizmus és halál, buddhizmus és misztika )

Amikor A Tan Kapuján először találkozom az elsőéves évfolyamokkal, rendszerint megemlítem, hogy ha visszatekintek a főiskolai pályafutásomra, néha úgy érzem magam, mint valami pionír. Az egészben az a különös, hogy bár a beállítottságomtól egyáltalán nincs messze az ismeretlen ösvények felkutatása, korábban mintha nem is én kerestem volna a főiskolai tanulmányok lehetőségeit, mintsem inkább azok találtak meg engem.

Az elsők között

A főiskolán még 1991-ben ott voltam így az első elsőéves hallgatók között, aztán folytattam a karrieremet az első elsőéves MA évfolyamban. Ezt követően egy hosszabb folyamat eredményeként és az ebben részvevők némi meglepetésére – ideértve saját magamat is – végül itthonról, de talán egész Európából elsőként nyílt alkalmam arra, hogy buddhista filozófiából Phd diplomát szerezhessek a thaiföldi MCU egyetemen.

Időtlenség és időbe vetettség

A buddhista tanulmányok és később a gyakorlatok számomra főként egy keretet jelentenek, amely alapján életünk, vagy kissé filozofikus hangvételben fogalmazva, „létezésünk” alapkérdéseit kutathatom. Lehetne elegánsan úgy is mondani, hogy olyan témák érdekelnek régóta, mint például amikor a végtelen és véges, vagy az időtlenség és az időbe vetettség tapasztalata bennünk találkozik, de mindez számomra azért természetesebb módon is jelen van. Igazából nincsenek ellenemre az elmélyült tanulmányok, vagy a világból hosszabb ki-, és elvonulások, de mindig is nagyra értékeltem az éppen aktuális pillanatok egyszerűségét, vagy az egyszerű és hétköznapi élmények emelkedettségét. Egy mozdulat szépsége, a hangulatok és érzelmek sodrása, a csend megmagyarázhatatlan mélysége éppúgy szinte kimeríthetetlen gazdagságot tudnak hozni az életemben.

Az örök forrás felé

A válaszaimat tehát sok esetben a buddhizmus és egyéb távol-keleti szellemi hagyományok alapján keresem, és e világban mély hatást tett rám a tibeti buddhizmus. Talán nem is annyira ennek sokrétű filozófiája, vagy egzotikus rituáléja ragadott magával, hanem az ősi tanítások rejtélyes eredete és gyakorlata, illetve hogy mindez miképpen tud a jelenkorban megelevenedni. Úgy tűnik, e hagyomány akár egy mai világból érkező ember számára is képes a megvilágosodás ideáját életre kelteni, amely alapján a személyes és egyéni létezésünk visszaemelkedhet annak örök forrásához.