• Felvételi információk A buddhista tanító szakon folyó oktatás célja a buddhista hittudomány különböző megközelítési módszereket alkalmazó ágaiban jártas szakemberek képzése.
  • Küldetés Főiskolánk elnevezése egyben legfőbb küldetésére is utal: hogy a Buddha tanításának kapuját az érdeklődők előtt kitárja.
  • Egyház Az egyház azzal a céllal jött létre, hogy a rendkívül sokszínű és gazdag buddhista hagyomány tanításait Magyarországon is közkinccsé tegye.
  • Oktatás A buddhista Tanítás különböző formákat ölthet, de elsősorban magában az emberben van jelen, és a felébredés belső útjának járása során ismerhető meg.
  • Közösségek A tanórákon túl egyénekre szabott, személyes mester-tanítványi viszonyt feltételező képzésre is van lehetőség, amely az alaposabb megismerést szolgálja.

Oktatás

A Főiskolán a buddhista tanító alapképzési szakra, illetve az arra épülő buddhista tanító mesterképzési szakra lehet felvételt nyerni.

Alapképzés (BA)

Az alapképzési szak megnevezése: buddhista tanító (Buddhist Theory and Practice)

Az alapképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:

A buddhizmus oktatási rendszerében a Középút vagy a Nemes Nyolcrétű Ösvény a meghatározó elv. Az elmélet és a gyakorlat összhangjára törekedve cél, hogy az elsajátított tudás a gyakorlás révén tapasztalattá váljon, majd a tapasztalatok a hétköznapi életbe integrálódjanak. Az alapképzés célja a megfelelő hozzáállás, képességek és tudás elsajátításán keresztül önmagunk megismerése, a buddhista módszerek elsajátítása és gyakorlása révén mindenkori lét- és élethelyzetünk megértése, saját helyünk megtalálása a világban, végeredményben önmagunk megfelelő irányítása. Az elméleti képzéshez ezért nagy arányban gyakorlati órák, szemináriumok kapcsolódnak.

Választható specializációk:

  • buddhista meditáció (Buddhist Meditation)
  • páli nyelv (Pali Language)
  • tibeti nyelv (Tibetan Language)
  • vallás- és filozófiatörténet (History of Religions and Philosophy)

Mintatanterv

A buddhista tanító alapképzésben elsajátított

a) tudása:

  • Átfogóan ismeri a buddhista filozófia és vallástörténet tárgykörét, a buddhizmus tudományágának legfontosabb elméleteit, értelmezési kereteit.
  • Rendelkezik a buddhizmus szakkifejezéseinek ismeretével a hagyományos buddhista kanonikus nyelveken (páli, tibeti).
  • Elsajátítja szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit (vallás- és filozófiatörténeti, egzegetikai, ill. meditatív megközelítések).
  • Rendelkezik mindama ismeretekkel, melyek révén képes a távol-keleti buddhista kultúrák, valamint az európai (ezen belül kifejezetten a magyar) kultúra, illetve az ezen kultúrákat meghatározó világvallások, szellemi és filozófiai irányzatok összehasonlító vizsgálatára és megértésére.
  • Birtokában van azon ismeretek körének, amelyek szükségesek az adott képzési területen folyó mesterképzésbe való belépéshez.

b) képességei:

  • Megérti és használja szakterületének online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen (elsősorban angol) nyelven.
  • Képes a szentiratok eredeti nyelven való tanulmányozására (páli és tibeti nyelvi specializáció).
  • Képes a filozófia- és vallástörténeti fogalmak, jelenségek megértésére, értelmezésére (vallás- és filozófiatörténet specializáció).
  • Képes a buddhista meditáció meghatározó irányzatainak elmélyült gyakorlására, más szakterületekhez való kapcsolódásának megértésére (buddhista meditáció specializáció).
  • Rendelkezik a hatékony információkeresés és feldolgozás ismereteivel a szakterülete vonatkozásában.
  • Rendelkezik a buddhizmus tudományterületén legfontosabb szövegtípusok (tanítóbeszédek, ismeretterjesztő cikkek, tudományos tanulmányok) alkotásához, valamint szakmai prezentációk illusztrálásához szükséges digitális kompetenciákkal (World, Excel, PPT).
  • Képes a buddhizmus nemzetközi nyelvén, angolul történő levelezésre, hétköznapi szituációkban való kommunikációra.
  • Alkalmas arra, hogy a buddhizmus sajátos fogalomrendszerét az európai vallások, tudományágak kontextusában is értelmezze.
  • Képes az egész életen át tartó tanulásra, megtervezi és megszervezi saját önálló képzését, ahhoz a folyamatosan változó, hozzáférhető források legszélesebb körét használja.

c) hozzáállása:

  • A Buddha-Dharma (Tan) három attitűdjével (bölcsesség, erény, elmélyedés) fordul kora társadalmához, erkölcsi, szellemi és történelmi jelenségeihez, problémáihoz, kihívásaihoz, valamint a hétköznapi emberi konfliktusok megoldásához.
  • Törekszik önmaga megismerésére, önismerete elmélyítésére.
  • Nyitott a buddhizmus átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására, a szakterületén zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére, elfogadására, hiteles közvetítésére.
  • Törekszik arra, hogy a problémákat önállóan, vagy ha erre képességei és ismeretei nem elégségesek, másokkal együttműködésben oldja meg.
  • Folyamatos személyes tanulását a közjó szolgálatában értelmezi.
  • A buddhizmus hagyományos gyakorlatainak (meditáció, jóga, csikung) ismeretében a hétköznapokban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.

d) autonómiája és felelőssége:

  • A buddhizmus interpretációjában, a tanok átadásában felelősen jár el.
  • Életét a buddhizmus etikája és szellemi attitűdjei szerint vezeti, s ebben másoknak is példát mutat.
  • Meditációs gyakorlata révén képes a tanultak átható megértésére és közvetlen megtapasztalására, aminek révén nyitottsággal és segítőkészséggel fordul mások felé.

Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű okirat szükséges.

A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések:

Az alapfokozat megszerzésének egyéb feltételei: a képzés tananyagára, témaköreire épített, vizsgabizottság előtt letett szigorlat, az aktuális felsőoktatási szabályozás feltételeinek megfe-lelően elkészített diplomamunka, illetve annak a vizsgabizottság előtti megvédése.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

***

Mesterképzés (MA)

A mesterképzési szak megnevezése: buddhista tanító (Buddhist Theory and Practice)

A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:

A buddhizmus oktatási rendszerében a Középút vagy a Nemes Nyolcrétű Ösvény a meghatározó elv. A mesterképzés célja, hogy az elsajátított tudás a gyakorlás révén tapasztalattá váljon, majd a tapasztalatok a hétköznapi életbe, valamint a viselkedésbe integrálódjanak. Az elsajátított hozzáállás, képességek és tudás révén cél a segítő attitűd és a kommunikációs képességek fejlesztése, a megszerzett ismeretek és tapasztalatok átadásának elsajátítása, a társadalmi integráció erősítése, a tolerancia fejlesztése, a kreativitás növelése környezetünk jobbítása érdekében. A mesterképzés mindehhez a buddhizmus és a kapcsolódó tudományágak elmélyültebb megértését biztosítja, valamint önálló kutatásra ösztönzi a hallgatót.

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

  • A mesterképzésbe történő belépésnél feltétel nélkül elfogadott szak: buddhista tanító alapképzési szak.
  • Más felsőoktatási intézményben elvégzett alapszak esetén a felvételiző a buddhista tanító alapképzési szak záró szigorlati tételeiből, illetve témakörökből szóbeli felvételi vizsgát tesz. A mesterképzésre való felvétel másik feltétele az angol nyelvből legalább államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél.
  • Nyelvi specializáció esetén feltétel nélkül elfogadott a buddhista tanító alapképzési szak hasonló specializációja. Más felsőoktatási intézményben elvégzett keleti nyelvi alapszak esetén felvételi vizsga szükséges.

Választható specializációk:

  • összehasonlító buddhista filozófia (Comparative Buddhist Philosophy)
  • ind nyelvek (páli és szanszkrit) (Indic Languages – Pali and Sanskrit)
  • tibeti nyelv (Tibetan Language)

Mintatanterv

A buddhista tanító mesterképzésben elsajátított

a) tudása:

- Ismeri a buddhizmus-kutatás legfontosabb fejlődési irányait, kapcsolódását a rokon tudományterületekhez (egyetemes vallás- és filozófiatörténet, tudatkutatás, pszichológia).
- Részletekbe menően ismeri a buddhista filozófia irányzatainak összefüggéseit, elméleteit és az általuk alkalmazott terminológiát.
- Ismeri szakterületének sajátos kutatási (ismeretszerzési és problémamegoldási) módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
- Jól ismeri szakterülete szókincsét, az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait: legfontosabb formáit, módszereit és technikáit anyanyelvén, a buddhizmus szakrális nyelvein (szanszkrit, páli, ill. tibeti) valamint angol nyelven.
- Birtokában van azon ismeretek körének, amelyek szükségesek az adott képzési területen folyó doktori képzésbe való belépéshez.

b) képességei:

- Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
- A szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazza.
- Magas szinten használja a szakterület ismeretközvetítési technikáit, és dolgozza fel magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait, rendelkezik a hatékony információkutatás és -feldolgozás ismereteivel szakterülete vonatkozásában.
- Szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket képes készíteni magyar és angol nyelven.
- Képes a buddhizmus bármely szakterületén végzett kutatási eredményeiről angol nyelven tartott prezentációra, előadásra.
- Képes a képzés során elsajátított kanonikus nyelveken a szentiratok olvasására, filológiai és egzegetikai elemzésére (ind és tibeti nyelvű buddhista filozófia specializáció).
- Képes a buddhista filozófia alapszövegeinek eredeti nyelven történő egzegetikai és angol nyelvű szakirodalmon keresztüli összehasonlító elemzésére (összehasonlító buddhista filozófia specializáció).

c) hozzáállása:

- Vállalja a szakterülete sajátos jellegét és közösségi szerepét alkotó viszonyrendszert.
- Életével és munkájával egyaránt hitelesen közvetíti szakmája eredményeit, képes fölvetni összefoglaló és részletezett problémaköreit, és javaslatokat ajánlani azok megoldására.
- Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állítására.
- Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.
- Törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa, és másokkal is megossza.
- Magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.

d) autonómiája és felelőssége

- Jelentős mértékű önállósággal végzi átfogó és speciális szakmai kérdések értékelését, és az azokra források alapján adható válaszok kidolgozását.
- Önállóan tervezi meg és végzi tevékenységeit, saját kutatási projekteket indít.
- Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése ér-dekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
- Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.
- Meditációs gyakorlata révén képes a tanultak átható megértésére, közvetlen megtapasztalására és átadására, aminek révén mások felé nyitottsággal és segítőkészséggel fordul.

Idegennyelvi követelmény

A mesterképzésre való felvétel feltétele angol nyelvből legalább államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.

A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.