• Felvételi információk A buddhista tanító szakon folyó oktatás célja a buddhista hittudomány különböző megközelítési módszereket alkalmazó ágaiban jártas szakemberek képzése.
  • Küldetés Főiskolánk elnevezése egyben legfőbb küldetésére is utal: hogy a Buddha tanításának kapuját az érdeklődők előtt kitárja.
  • Egyház Az egyház azzal a céllal jött létre, hogy a rendkívül sokszínű és gazdag buddhista hagyomány tanításait Magyarországon is közkinccsé tegye.
  • Oktatás A buddhista Tanítás különböző formákat ölthet, de elsősorban magában az emberben van jelen, és a felébredés belső útjának járása során ismerhető meg.
  • Közösségek A tanórákon túl egyénekre szabott, személyes mester-tanítványi viszonyt feltételező képzésre is van lehetőség, amely az alaposabb megismerést szolgálja.

Oktatás

A Főiskolán a buddhista tanító alapképzési szakra, illetve az arra épülő buddhista tanító mesterképzési szakra lehet felvételt nyerni.

A buddhista tanító alapképzési szakon folyó oktatás célja a buddhista hittudomány különböző megközelítési módszereket alkalmazó ágaiban jártas szakemberek képzése, akik alapszinten ismerik a buddhista vallás kialakulásának történeti előzményeit és hátterét; a Tan alapvető tételeit lefektető Sákjamuni Buddha életét és tanításait; a buddhizmus széles körű elterjedésének folyamatát; a buddhizmus meghatározó filozófiai iskoláinak kialakulását és eszmerendszerét; a buddhizmus világiak részére kidolgozott életgyakorlatát, meditációs praxisát; a buddhizmus szentiratait és kommentárirodalmát; a buddhizmus művészetét és kultúráját; továbbá a hagyományos buddhista tanításnak a modern ember gondolkodására gyakorolt kiegyensúlyozó és átformáló hatását.

A képzés 6 féléves, a tanulmányok során megszerzendő kreditek mennyisége 180.

Az alapképzési szakon specializációkra tagozódó képzés zajlik, amelynek keretében a hallgatók a szak kötelező jellegű hittudományi törzsanyagának elsajátítása mellett további hittudományi ismeretek vagy a buddhista hittudomány művelésének szempontjából kiemelkedően fontos segédtudományok terén szereznek jártasságot.

A szakon létező specializációk közül az egyes tanévekben a meghirdetésükre vonatkozó intézményi döntésben meghatározottak indulnak.

A szakon hirdetett specializációk a következők:

  • dharmatanítói
  • vallástörténeti és filozófiai

Az esti munkarendű képzés tanóráinak megtartására hétvégi időpontokban kerül sor.

A buddhista tanító mesterképzési szakon folyó oktatás célja a buddhista tanító alapképzési szakon elsajátított ismeretekre és kompetenciákra építve azok további bővítése, illetve elmélyítése, különös tekintettel a következő területekre: a buddhizmus meghatározó filozófiai iskoláinak részletes, elmélyült megismerése; a buddhizmus világiak részére kidolgozott életgyakorlatának, meditációs praxisának magasabb szintű, életmódszerű elsajátítása; a buddhizmus szentiratainak és kommentárirodalmának idegen (angol) nyelvű fordításokra is támaszkodó alapos feldolgozása; a másodlagos szakirodalom áttekintése, részben feldolgozása; a buddhizmus nyugati elterjedésének és beágyazódási folyamatának tanulmányozása; a buddhizmus és a modern társadalomtudományok, természettudományok lehetséges kapcsolatának vizsgálata; a buddhizmus és más vallások összehasonlító elemzése; továbbá a hagyományos buddhista tanítás magas szintű kifejtésének és átadásának készsége.

A képzés 4 féléves, a tanulmányok során megszerzendő kreditek mennyisége 120.

A mesterképzési szakon specializációkra tagozódó képzés zajlik, amelynek keretében a hallgatók a szak kötelező jellegű hittudományi törzsanyagának elsajátítása mellett további hittudományi ismeretek vagy a buddhista hittudomány művelésének szempontjából kiemelkedően fontos segédtudományok terén szereznek jártasságot.

A szakon létező specializációk közül az egyes tanévekben a meghirdetésükre vonatkozó intézményi döntésben meghatározottak indulnak.

A szakon hirdetett specializációk a következők:

  • páli nyelvű dharmatanítói
  • tibeti nyelvű dharmatanítói

 

Dharmatanítói specializáció:

A dharmatanítói specializáció célja, hogy a hallgatók megismerjék a buddhista vallás kialakulásának előzményeit, Sákjamuni Buddha életét és tanításait, a buddhizmus elterjedésének folyamatát, a buddhizmus meghatározó filozófiai iskoláinak kialakulását és eszmerendszerét; a buddhizmus világiak részére kidolgozott életgyakorlatát, meditációs praxisát; a buddhizmus szentiratait és kommentárirodalmát; a buddhizmus művészetét és kultúráját; továbbá a hagyományos buddhista tanításnak a modern ember gondolkodására gyakorolt kiegyensúlyozó és átformáló hatását.

A dharmatanítói specializáció három nagy buddhista irányzat főbb tanításaira épül. A théraváda, a mahájána és a vadzsrajána buddhizmus tanításaiban szerezhetnek jártasságot a hallgatók. A törzsanyag keretein belül megismerkednek az Ind filozófiával (upanisadok, darsana), buddhista filozófiával (alaptanítások, abhidhamma, ismeretelmélet, madhjamaka, jógácsára), s a buddhista szentirat-ismeret órákon pedig különböző szövegekkel (dhammapada, szutta, vinaja, mahájána szútrák, kóanok és zen szövegek). A törzsanyagon túl buddhista gyakorlati órákon (a viselkedés és karma, a szertartás, buddhista művészeti gyakorlat, gyógyászat, tanátadás) is elmélyíthetik és alkalmazhatják a tanultakat.

A hallgatók megismerkednek még különböző meditációs technikákkal (szatipatthána, ánápánaszati, vipasszaná, samatha, vipasjaná és zen meditációkkal) és különböző mozgás gyakorlatokkal (jóga, csikung, tibeti jóga) az iskola keretein belül, illetve elvonulásokon, zarándoklaton vesznek részt.

A specializáción a keleti nyelv (páli, szanszkrit, tibeti) tanulása nem kötelező, de szabadon választható tárgyként választható és a buddhista tanulmányok elmélyítése szempontjából ajánlott.

Vallástörténeti és filozófiai specializáció:

A vallásbölcseleti specializációt választó hallgatók átfogó ismereteket szereznek a különféle vallások történetéről, alaptanításairól, szent szövegeiről, a kulturális antropológia alapkérdéseiről, a keleti és a nyugati filozófia főbb irányzatairól, gondolkodóiról, kérdéseiről, az egyes filozófusok jelentősebb szövegeiről és a bennük megfogalmazott gondolatairól. A szakirány képzése ily módon a különböző vallásokra és bölcseleti rendszerekre koncentrál, és elsődleges célja, hogy a buddhizmus vallási és filozófiai eszméit tágabb összefüggésbe helyezze, ösztönözve a buddhizmus tanításainak más vallásokkal, filozófiai elképzelésekkel történő összevetését, összehasonlítását, azok keretében történő értelmezését.

A vallásbölcseleti specializáció képzése három nagyobb blokkból áll. Az elsőbe egy vallástörténeti kurzussorozat tartozik, amely a hallgatókat egyebek között megismerteti a sámánizmus, a zoroasztrizmus, a bön, a sinto, illetve a mezopotámiai és az egyiptomi vallási elképzelésekkel, továbbá a görög-római vallásossággal, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám vallási hagyományaival, melyet az indiai és a kínai vallások áttekintése egészít ki. A második egységben az európai filozófiatörténetet ismerhetik meg a hallgatók egyrészt egy történeti áttekintés (ókor, középkor, reneszánsz, újkor, 19–20. század), másrészt egy tárgykör szerint csoportosított, probléma-centrikus, összehasonlító jellegű filozófiai kurzussorozat segítségével (pl. esztétika, antropológia és etika, társadalom- és történelemfilozófia, fenomenológia és hermeneutika). A harmadik csoport általános vallástudományi ismereteket ölel fel, melynek témái egyebek között a kulturális antropológia, a vallásetnológia, szimbológia, illetve a vallásos művészet.