• Felvételi információk A buddhista tanító szakon folyó oktatás célja a buddhista hittudomány különböző megközelítési módszereket alkalmazó ágaiban jártas szakemberek képzése.
  • Küldetés Főiskolánk elnevezése egyben legfőbb küldetésére is utal: hogy a Buddha tanításának kapuját az érdeklődők előtt kitárja.
  • Egyház Az egyház azzal a céllal jött létre, hogy a rendkívül sokszínű és gazdag buddhista hagyomány tanításait Magyarországon is közkinccsé tegye.
  • Oktatás A buddhista Tanítás különböző formákat ölthet, de elsősorban magában az emberben van jelen, és a felébredés belső útjának járása során ismerhető meg.
  • Közösségek A tanórákon túl egyénekre szabott, személyes mester-tanítványi viszonyt feltételező képzésre is van lehetőség, amely az alaposabb megismerést szolgálja.

Oktatás

A Főiskolán a buddhista tanító alapképzési szakra, illetve az arra épülő buddhista tanító mesterképzési szakra lehet felvételt nyerni.

A buddhista tanító alapképzési szakon folyó oktatás célja a buddhista hittudomány különböző megközelítési módszereket alkalmazó ágaiban jártas szakemberek képzése, akik alapszinten ismerik a buddhista vallás kialakulásának történeti előzményeit és hátterét; a Tan alapvető tételeit lefektető Sákjamuni Buddha életét és tanításait; a buddhizmus széles körű elterjedésének folyamatát; a buddhizmus meghatározó filozófiai iskoláinak kialakulását és eszmerendszerét; a buddhizmus világiak részére kidolgozott életgyakorlatát, meditációs praxisát; a buddhizmus szentiratait és kommentárirodalmát; a buddhizmus művészetét és kultúráját; továbbá a hagyományos buddhista tanításnak a modern ember gondolkodására gyakorolt kiegyensúlyozó és átformáló hatását.

A képzés 6 féléves, a tanulmányok során megszerzendő kreditek mennyisége 180.

Az alapképzési szakon specializációkra tagozódó képzés zajlik, amelynek keretében a hallgatók a szak kötelező jellegű hittudományi törzsanyagának elsajátítása mellett további hittudományi ismeretek vagy a buddhista hittudomány művelésének szempontjából kiemelkedően fontos segédtudományok terén szereznek jártasságot.

A szakon létező specializációk közül az egyes tanévekben a meghirdetésükre vonatkozó intézményi döntésben meghatározottak indulnak.

A szakon hirdetett specializációk a következők:

  • dharmatanítói
  • vallástörténeti és filozófiai

Az esti munkarendű képzés tanóráinak megtartására hétvégi időpontokban kerül sor.

A buddhista tanító mesterképzési szakon folyó oktatás célja a buddhista tanító alapképzési szakon elsajátított ismeretekre és kompetenciákra építve azok további bővítése, illetve elmélyítése, különös tekintettel a következő területekre: a buddhizmus meghatározó filozófiai iskoláinak részletes, elmélyült megismerése; a buddhizmus világiak részére kidolgozott életgyakorlatának, meditációs praxisának magasabb szintű, életmódszerű elsajátítása; a buddhizmus szentiratainak és kommentárirodalmának idegen (angol) nyelvű fordításokra is támaszkodó alapos feldolgozása; a másodlagos szakirodalom áttekintése, részben feldolgozása; a buddhizmus nyugati elterjedésének és beágyazódási folyamatának tanulmányozása; a buddhizmus és a modern társadalomtudományok, természettudományok lehetséges kapcsolatának vizsgálata; a buddhizmus és más vallások összehasonlító elemzése; továbbá a hagyományos buddhista tanítás magas szintű kifejtésének és átadásának készsége.

A képzés 4 féléves, a tanulmányok során megszerzendő kreditek mennyisége 120.

A mesterképzési szakon specializációkra tagozódó képzés zajlik, amelynek keretében a hallgatók a szak kötelező jellegű hittudományi törzsanyagának elsajátítása mellett további hittudományi ismeretek vagy a buddhista hittudomány művelésének szempontjából kiemelkedően fontos segédtudományok terén szereznek jártasságot.

A szakon létező specializációk közül az egyes tanévekben a meghirdetésükre vonatkozó intézményi döntésben meghatározottak indulnak.

A szakon hirdetett specializációk a következők:

  • páli nyelvű dharmatanítói
  • tibeti nyelvű dharmatanítói

 

Dharmatanítói specializáció:

A dharmatanítói specializáció célja, hogy a hallgatók megismerjék a buddhista vallás kialakulásának előzményeit, Sákjamuni Buddha életét és tanításait, a buddhizmus elterjedésének folyamatát, a buddhizmus meghatározó filozófiai iskoláinak kialakulását és eszmerendszerét; a buddhizmus világiak részére kidolgozott életgyakorlatát, meditációs praxisát; a buddhizmus szentiratait és kommentárirodalmát; a buddhizmus művészetét és kultúráját; továbbá a hagyományos buddhista tanításnak a modern ember gondolkodására gyakorolt kiegyensúlyozó és átformáló hatását.

A dharmatanítói specializáció három nagy buddhista irányzat főbb tanításaira épül. A théraváda, a mahájána és a vadzsrajána buddhizmus tanításaiban szerezhetnek jártasságot a hallgatók. A törzsanyag keretein belül megismerkednek az Ind filozófiával (upanisadok, darsana), buddhista filozófiával (alaptanítások, abhidhamma, ismeretelmélet, madhjamaka, jógácsára), s a buddhista szentirat-ismeret órákon pedig különböző szövegekkel (dhammapada, szutta, vinaja, mahájána szútrák, kóanok és zen szövegek). A törzsanyagon túl buddhista gyakorlati órákon (a viselkedés és karma, a szertartás, buddhista művészeti gyakorlat, gyógyászat, tanátadás) is elmélyíthetik és alkalmazhatják a tanultakat.

A hallgatók megismerkednek még különböző meditációs technikákkal (szatipatthána, ánápánaszati, vipasszaná, samatha, vipasjaná és zen meditációkkal) és különböző mozgás gyakorlatokkal (jóga, csikung, tibeti jóga) az iskola keretein belül, illetve elvonulásokon, zarándoklaton vesznek részt.

A specializáción a keleti nyelv (páli, szanszkrit, tibeti) tanulása nem kötelező, de szabadon választható tárgyként választható és a buddhista tanulmányok elmélyítése szempontjából ajánlott.

Vallástörténeti és filozófiai specializáció:

A vallásbölcseleti specializációt választó hallgatók átfogó ismereteket szereznek a különféle vallások történetéről, alaptanításairól, szent szövegeiről, a kulturális antropológia alapkérdéseiről, a keleti és a nyugati filozófia főbb irányzatairól, gondolkodóiról, kérdéseiről, az egyes filozófusok jelentősebb szövegeiről és a bennük megfogalmazott gondolatairól. A szakirány képzése ily módon a különböző vallásokra és bölcseleti rendszerekre koncentrál, és elsődleges célja, hogy a buddhizmus vallási és filozófiai eszméit tágabb összefüggésbe helyezze, ösztönözve a buddhizmus tanításainak más vallásokkal, filozófiai elképzelésekkel történő összevetését, összehasonlítását, azok keretében történő értelmezését.

A vallásbölcseleti specializáció képzése három nagyobb blokkból áll. Az elsőbe egy vallástörténeti kurzussorozat tartozik, amely a hallgatókat egyebek között megismerteti a sámánizmus, a zoroasztrizmus, a bön, a sinto, illetve a mezopotámiai és az egyiptomi vallási elképzelésekkel, továbbá a görög-római vallásossággal, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám vallási hagyományaival, melyet az indiai és a kínai vallások áttekintése egészít ki. A második egységben az európai filozófiatörténetet ismerhetik meg a hallgatók egyrészt egy történeti áttekintés (ókor, középkor, reneszánsz, újkor, 19–20. század), másrészt egy tárgykör szerint csoportosított, probléma-centrikus, összehasonlító jellegű filozófiai kurzussorozat segítségével (pl. esztétika, antropológia és etika, társadalom- és történelemfilozófia, fenomenológia és hermeneutika). A harmadik csoport általános vallástudományi ismereteket ölel fel, melynek témái egyebek között a kulturális antropológia, a vallásetnológia, szimbológia, illetve a vallásos művészet.

 

Tibeti nyelvű dharmatanítói specializáció:

A tibeti nyelvű dharmatanítói specializáció célja, hogy a hallgatók megismerjék a klasszikus tibeti nyelvet, mely a tibeti buddhista kultúra területén a középkori latinéhoz hasonló funkciót töltött és tölt be. Erre a nyelvre fordították le az indiai buddhista műveket, a történeti forrásokat és tudományos munkákat, majd ezen a nyelven keletkeztek az önálló irányzattá vált tibeti buddhizmus eredeti filozófiai értekezései, a tibeti állam történetének krónikái és sok nagy jelentőségű tudományos traktátus (pl. az orvoslás, az asztrológia, a nyelvészet köréből). Ez az indiai alapokon nyugvó, tibeti buddhista hagyomány ma is élő, töretlen, így a klasszikus tibeti nyelv elsajátítása rendkívüli lehetőségeket nyit meg az eredeti szövegek tanulmányozásával azok számára, akik behatóbban érdeklődnek a tibeti buddhizmus és kultúra iránt. A klasszikus tibeti nyelv ismerete lehetőséget ad arra is, hogy a szanszkrit nyelven elveszett indiai buddhista forrásokat tibeti nyelven tanulmányozhassák a hallgatók.

A hallgatók az ún. „fejes írás” elsajátítása után megismerkednek a tibeti szótagok felépítésének hangtani és grammatikai vonatkozásaival, az igeidők, igemódok rendszerével és a megfelelő igealakok képzésének módjával, a főnévragozás rendszerével, az egyszerű és összetett mondatok jellegzetességeivel. A morfológiai és szintaktikai ismeretek megszerzésével párhuzamosan a hallgatók elsajátítják a szótár használatát is. A nyelvtani ismeretek rutinszerű használatának kialakulása után a hallgatók fokozatosan megismerkednek a különböző műfajú szövegekkel, különös tekintettel az értekező próza és a klasszikus vers sajátosságaival. Kezdetben egyszerűbb, rövid buddhista születéstörténetek (མཛངས་བླུན་ mdzangs blun) olvasásán keresztül szinte észrevétlenül kialakul az az alapszókincs, amely már a buddhista terminológia fontos elemeit is tartalmazza, de bepillantást nyernek a verses irodalomba is (ཆེད་དུ་ བརྗོད་པ་ ched du brjod pa). Majd a hallgatók érdeklődésének függvényében a buddhizmus történetéről, Buddha életéről szóló szövegeket, tibeti krónikákat (pl. བུ་སྟོན་ཆོས་འབྱུང་ bu ston chos ’byung – Butön: A tan története; རྒྱལ་རབས་གསལ་བའི་མེ་ལོང་ rgyal rabs gsal ba’i me long – Királyi krónikát megvilágító tükör). A fordításhoz és értelmezéshez a hallgatók eredeti szövegeket használnak, azok elsődleges és másodlagos kommentárjaikkal, párhuzamos szövegeket tibeti vagy más keleti nyelven, nyugati nyelvű fordítást, ha van ilyen (ལེགས་པར་བཤད་པ་རིན་པོ་ཆེའི་གཏེར་ A Jewel Treasury of Good Advice – Jó tanácsok kincsestára – Szakja Panditától), valamint a kapcsolódó szakirodalom könyvtárunkban fellelhető darabjait. Az utolsó szemeszterre a hallgatók már képesek lesznek elméletibb jellegű, filozófiai szövegek feldolgozására is, a gyökérszövegek mellett tibeti nyelvű kommentár használatával.

Páli nyelvű dharmatanítói specializáció:

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola MA-képzésének Dharmatanítói specializációja keretében kötelezően válaszható formában rendszeres páli nyelvi oktatás zajlik, amely jól illeszkedik a szak és a specializáció tantervébe. Az MA-képzés ugyanis a buddhizmus mélyebb összefüggéseinek bemutatására törekszik, illetve kutatómunkára ösztönzi a hallgatókat, aminek egyik fontos eleme az eredeti forrásokhoz való közvetlen hozzáférés. Magyar nyelven meglehetősen kevés megbízható fordítás létezik, és bár angol nyelven szinte minden buddhista irat olvasható, mégsem lehet eltekinteni az eredeti szövegek valamilyen szintű ismeretétől. E téren a páli nyelvnek különös jelentősége van, hiszen ezen  a nyelven őrződött meg a Buddha tanítása a legteljesebb formában, és a páli nyelven fennmaradt kánon (Ti-pitaka) számít a legrégibb és leghitelesebb buddhista szövegegyüttesnek.  A páli kánon csupán az egyik, mégpedig a ceyloni (Srí Lanká) ú.n. théraváda buddhista iskola szöveghagyományát jelenti, melynek számos folyománya megtalálható a szanszkrit, kínai és tibeti nyelvű buddhista szövegkorpuszban. A páli kánon nyelve egy közép-ind (prákrit) dialektus, amely számos archaikus jellegzetességgel bír,  így hangtanilag meglehetősen közel áll a szanszkrit nyelvhez, viszont annál jóval egyszerűbb az alaktana, s ezért viszonylag könnyű elsajátítani. A Buddha nem páli nyelven beszélt, hanem a kelet-indiai mágadhí nyelven, aminek viszont nem maradtak fenn szövegei. Ennek ellenére a kánon maga, illetve a buddhista hagyomány egésze a kánont a Buddha szavának (buddha-vacsana) tartja, noha vannak benne olyan szövegek, amelyeket nem lehet a Buddhának tulajdonítani. Annyi azonban bizonyos, hogy a Buddha eredeti gondolatait a kánon valamilyen formában őrzi, ezért a páli nyelvvel való foglalkozás mindenképpen az egyik legjobb eszköz azok számára, akik a Buddha eredeti tanításaival, illetve a korai buddhizmussal kívánnak foglalkozni, de azok számára is rendkívül hasznos, akiket általánosságban érdekel a buddhizmus, vagy éppenséggel egy későbbi másik buddhista irányzat után érdeklődnek.

A specializáción belül mind a négy félévben ugyanolyan óraszámban történik a nyelv oktatása. Az első év szaknyelvi órákat jelent. Ezen belül az első félév természetesen a nyelv alapjainak elsajátítását jelenti, amelyhez főiskolai jegyzet áll a hallgatók rendelkezésére. A második szaknyelvi félév a nyelvtani ismeretek elmélyítését és alapvető szövegolvasási jártasság megszerzését célozza meg, anyagát egy angol nyelvű apparátussal rendelkező szöveggyűjtemény adja. E válogatás szórakoztató, egyben tanulságos dzsátaka-történeteket (a Buddha előző életeiből) vonultat fel, de megtalálhatóak benne a Buddha életének fontos epizódjait elbeszélő történetek is, sőt néhány tanítóbeszéd (szutta) is. A második év szövegolvasási órákat jelent a tantervben meghatározott, de a hallgatók érdeklődését is figyelembe vevő keretben. Ezen belül a harmadik félév során részletes magyarázatok és szövegelemzés kíséretében a Buddha fontos tanítóbeszédeiből válogatott szövegeket, szövegrészeket olvashatnak a hallgatók, amelynek során megismerkedhetnek a szutták szerkezetével, és az alapvető buddhista terminológiával. Az utolsó félévben a hallgatók az aktuális tanulócsoport érdeklődésének megfelelő szöveget választanak a kánonból, amelyet az oktató vezetésével feldolgoznak, értelmeznek fordítanak.

A négy féléves páli nyelvi tanulmányok végeztével a szorgalmas hallgatók alkalmasak lesznek a páli nyelvű szövegekben történő kézségszintű tájékozódásra, a terminológia szakszerű használatára, az eredeti szövegek önálló értelmezésére más nyelvű fordítások felhasználásával. Emellett alapszintű fordítási kézségre tesznek szert, amelyet ambíció megléte esetén további munkával, akár önállóan is, magasabb szintre tudnak fejleszteni. A nyelvi képzés során a hallgatók megismerik a kánon szerkezetét, elsajátítják a szótárak használatát, az eredeti szövegekhez való hozzáférés technikáit, a más nyelvű fordítások kezelését, és a kapcsolódó szakirodalom feldolgozásának a módját is.