• Pótfelvételi információk A buddhista tanító szakon folyó oktatás célja a buddhista hittudomány különböző megközelítési módszereket alkalmazó ágaiban jártas szakemberek képzése.
  • Küldetés Főiskolánk elnevezése egyben legfőbb küldetésére is utal: hogy a Buddha tanításának kapuját az érdeklődők előtt kitárja.
  • Egyház Az egyház azzal a céllal jött létre, hogy a rendkívül sokszínű és gazdag buddhista hagyomány tanításait Magyarországon is közkinccsé tegye.
  • Oktatás A buddhista Tanítás különböző formákat ölthet, de elsősorban magában az emberben van jelen, és a felébredés belső útjának járása során ismerhető meg.
  • Közösségek A tanórákon túl egyénekre szabott, személyes mester-tanítványi viszonyt feltételező képzésre is van lehetőség, amely az alaposabb megismerést szolgálja.

Oktatás

A Főiskolán a buddhista tanító alapképzési szakra, illetve az arra épülő buddhista tanító mesterképzési szakra lehet felvételt nyerni.

A buddhista tanító alapképzési szakon folyó oktatás célja a buddhista hittudomány különböző megközelítési módszereket alkalmazó ágaiban jártas szakemberek képzése, akik alapszinten ismerik a buddhista vallás kialakulásának történeti előzményeit és hátterét; a Tan alapvető tételeit lefektető Sákjamuni Buddha életét és tanításait; a buddhizmus széles körű elterjedésének folyamatát; a buddhizmus meghatározó filozófiai iskoláinak kialakulását és eszmerendszerét; a buddhizmus világiak részére kidolgozott életgyakorlatát, meditációs praxisát; a buddhizmus szentiratait és kommentárirodalmát; a buddhizmus művészetét és kultúráját; továbbá a hagyományos buddhista tanításnak a modern ember gondolkodására gyakorolt kiegyensúlyozó és átformáló hatását.

A képzés 6 féléves, a tanulmányok során megszerzendő kreditek mennyisége 180.

Az alapképzési szakon szakirányokra tagozódó képzés zajlik, amelynek keretében a hallgatók a szak kötelező jellegű hittudományi törzsanyagának elsajátítása mellett további hittudományi ismeretek vagy a buddhista hittudomány művelésének szempontjából kiemelkedően fontos segédtudományok terén szereznek jártasságot.

A szakon létező szakirányok közül az egyes tanévekben nem valamennyi, hanem kizárólag a meghirdetésükre vonatkozó intézményi döntésben meghatározottak indulnak. A szakon létező szakirányok a következők:

  • buddhista gyakorlat
    dharmatanítói
  • buddhista nyelvek
    indiai, tibeti, kínai, japán
  • buddhista összehasonlító vallásbölcselet
    vallástörténeti és filozófiai

A nappali munkarend szerinti képzésben valamennyi, az esti munkarend szerinti képzésben kizárólag a buddhista gyakorlat és a buddhista összehasonlító vallásbölcselet szakirány működik. 

Az esti munkarendű képzés tanóráinak megtartására hétvégi időpontokban kerül sor.

A buddhista tanító mesterképzési szakon folyó oktatás célja a buddhista tanító alapképzési szakon elsajátított ismeretekre és kompetenciákra építve azok további bővítése, illetve elmélyítése, különös tekintettel a következő területekre: a buddhizmus meghatározó filozófiai iskoláinak részletes, elmélyült megismerése; a buddhizmus világiak részére kidolgozott életgyakorlatának, meditációs praxisának magasabb szintű, életmódszerű elsajátítása; a buddhizmus szentiratainak és kommentárirodalmának idegen (angol) nyelvű fordításokra is támaszkodó alapos feldolgozása; a másodlagos szakirodalom áttekintése, részben feldolgozása; a buddhizmus nyugati elterjedésének és beágyazódási folyamatának tanulmányozása; a buddhizmus és a modern társadalomtudományok, természettudományok lehetséges kapcsolatának vizsgálata; a buddhizmus és más vallások összehasonlító elemzése; továbbá a hagyományos buddhista tanítás magas szintű kifejtésének és átadásának készsége.

A képzés 4 féléves, a tanulmányok során megszerzendő kreditek mennyisége 120.

A mesterképzési szakon szakirányokra tagozódó képzés zajlik, amelynek keretében a hallgatók a szak kötelező jellegű hittudományi törzsanyagának elsajátítása mellett további hittudományi ismeretek vagy a buddhista hittudomány művelésének szempontjából kiemelkedően fontos segédtudományok terén szereznek jártasságot.

A szakon létező szakirányok közül a szak meghirdetésének tanévében nem valamennyi, hanem kizárólag a saját meghirdetésükre vonatkozó intézményi döntésben meghatározottak indulnak. A szakon létező szakirányok a következők:

  • buddhista gyakorlat
    dharmatanítói
  • buddhista nyelvek
    indiai, tibeti, kínai, japán
  • buddhista összehasonlító vallásbölcselet
    vallástörténeti és filozófiai

A szak – és valamennyi szakiránya – kizárólag a nappali mukarend szerinti (nappali tagozatos) képzésben működik.

Dharmatanítói szakirány:

A dharma-tanító szakirány célja, hogy elmélyítse, gyakorlati és elméleti szinten kiegészítse a buddhista törzsanyagban tanultakat.

A törzsanyagi részben a buddhista etikát és a buddhista vallástudományt (szimbológia, ikonográfiát, kozmológiát), illetve a buddhista meditáció különböző irányzatainak gyakorlati és elméleti hátterét ismerheti meg az itt tanuló hallgató. A szakirányi részben a diákok a buddhizmus mindhárom irányzatában (théraváda, zen és tibeti) van lehetőségük alaposabb jártasságot szerezni.

A szakirányon a keleti nyelv tanulása nem kötelező.

Vallástörténeti és filozófiai szakirány:

A vallásbölcseleti szakirányt választó hallgatók átfogó ismereteket szereznek a különféle vallások történetéről, alaptanításairól, szent szövegeiről, a kulturális antropológia alapkérdéseiről, a keleti és a nyugati filozófia főbb irányzatairól, gondolkodóiról, kérdéseiről, az egyes filozófusok jelentősebb szövegeiről és a bennük megfogalmazott gondolatairól. A szakirány képzése ily módon a különböző vallásokra és bölcseleti rendszerekre koncentrál, és elsődleges célja, hogy a buddhizmus vallási és filozófiai eszméit tágabb összefüggésbe helyezze, ösztönözve a buddhizmus tanításainak más vallásokkal, filozófiai elképzelésekkel történő összevetését, összehasonlítását, azok keretében történő értelmezését.

A vallásbölcseleti szakirány képzése három nagyobb blokkból áll. Az elsőbe egy vallástörténeti kurzussorozat tartozik, amely a hallgatókat egyebek között megismerteti a sámánizmus, a zoroasztrizmus, a bön, a sinto, illetve a mezopotámiai és az egyiptomi vallási elképzelésekkel, továbbá a görög-római vallásossággal, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám vallási hagyományaival, melyet az indiai és a kínai vallások áttekintése egészít ki. A második egységben az európai filozófiatörténetet ismerhetik meg a hallgatók egyrészt egy történeti áttekintés (ókor, középkor, reneszánsz, újkor, 19–20. század), másrészt egy tárgykör szerint csoportosított, probléma-centrikus, összehasonlító jellegű filozófiai kurzussorozat segítségével (pl. esztétika, antropológia és etika, társadalom- és történelemfilozófia, fenomenológia és hermeneutika). A harmadik csoport általános vallástudományi ismereteket ölel fel, melynek témái egyebek között a kulturális antropológia, a vallásetnológia, szimbológia, illetve a vallásos művészet.